Hogyan vált Európa egy gazdasági erőművé?
Az Európai Unió egy 27 tagországból álló egységes kereskedelmi és monetáris egyesülés. A szervezet által megszűntek a tagok közötti határellenőrzések, így a nyitott határ lehetővé teszi az áruk és az emberek szabad áramlását. Ugyan rendőrségi ellenőrzések lehetnek, a rendőrség információi és a tapasztalatok alapján ez nem egyenértékű a határellenőrzéssel.
Bármely, az EU egyik országában gyártott termék külön tarifa és vám nélkül eladható bármely más tagországban. A legtöbb szolgáltatást nyújtók, például jog, orvostudomány, idegenforgalom, banki és biztosítási szakemberek működtethetnek vállalkozást minden tagországban.
Célja
Az EU Célja, hogy versenyképesebb legyen a globális piacon, ugyanakkor egyensúlyban kell tartania a független fiskális és politikai tagjainak igényeit.
A 27 ország: Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország.
Hogyan irányítják?
Az Európai Uniót három intézmény irányítja. Az Európai Tanács határozza meg az EU általános politikai irányvonalát és prioritásait, képviseli a nemzeti kormányokat. Az Európai Parlament az EU jogalkotó intézménye, melyet közvetlenül választanak meg az uniós választópolgárok. Az Európai Bizottság pedig az EU politikailag függetlenséget élvező végrehajtó szerve. Előmozdítja az EU általános érdekeinek érvényesítését, biztosítja, hogy minden tagország következetesen járjon el a regionális, agrár- és szociálpolitikában. A tagállamok évente 120 milliárd eurós hozzájárulással finanszírozzák az EU-t.
Hogyan hoz létre a három intézmény törvényeket az EU kormányzására?
Ezt a folyamatot egy sor egyezmény és támogató rendelet írja le:
1. Az Európai Bizottság javaslatot tesz új jogszabályra. A bizottság tagjai ötéves megbízással rendelkeznek.
- Az Európai Parlament kapja az első olvasatot a Bizottság által javasolt törvényből. A Parlament tagjait szintén öt évre választják.
3. Az Európai Tanács a második olvasatot kapja és a Parlament álláspontjának elfogadása esetében automatikusan elfogadja az új jogszabályt. A tanács az Unió 27 államfőjéből és egy elnökből áll.
Pénznem
Az euró az eurózóna közös pénzneme. Ez a világ második leggyakrabban használt valutája az amerikai dollár után. Felváltotta az olasz lírát, a francia frankot és a német márkát is.
Az euró értéke az állandó árfolyam helyett szabadon mozog, ennek eredményeként a devizakereskedők napi szinten határozzák meg annak értékét. A leginkább figyelt érték az euró amerikai dollárhoz mért értéke. A dollár – a nem hivatalosan választott – világpénz.
Különbség az eurózóna és az EU között
Az eurózóna azon országok együttese, ahol az euró a hivatalos pénznem. Legtöbb EU-s tagállam hajlik a nemzeti pénznem euróra való váltása felé, azonban eddig még csak 19-en véglegesítették ezt a folyamatot: Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország.
Az Európai Központi Bank az EU és az euró központi bankja. Az Európai Központi Bank az EU központi bankja. Meghatározza a monetáris politikát, és kezeli a banki hitelkamatokat és a devizatartalékokat. A kamatlábakat úgy határozza meg, hogy az inflációt 2% alatt, de ahhoz közel tartsák, így elősegítve az eurózónában élőknek, hogy megtervezzék megtakarításaikat, kiadásaikat.
A schengeni térség
A schengeni térség biztosítja a szabad mozgást a határain belül legálisan tartózkodók számára. A térség állampolgárai vízum és útlevél nélkül léphetik át a határokat.
26 tagország tartozik a térség alá: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Olaszország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és Svájc.
Egyetlen EU tagország, Írország utasította el a schengeni egyezmény nyújtotta előnyöket, azonban négy olyan ország, amely nem az EU tagja elfogadta azt: Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc. Az EU külső tagjaiból három fogadta el az egyezményt: Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek, emellett három független állam megnyitotta határait a schengeni térség számára: Monaco, San Marino és a Vatikán.
Történelem
1950-es években alakult meg először az európai kereskedelmi térség alapkoncepciója. Az Európai Szén- és Acélközösség hat alapító tagja Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia volt.
1957-ben aláírták a Római Szerződést, ezzel létrejött az Európai Gazdasági Közösség, más néven a közös piac. 1968-ban megszüntették a vámokat. Általános irányelvek alakultak ki, különösen a kereskedelem és a mezőgazdaság területén. 1973-ban az ESZAK tagállamainak száma 9-re nőtt, Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozásával.
1979-ben megalakult az első parlament, amely képviselőit Európa polgárai közvetlenül első ízben választhatták meg. Ezt követően 1981-ben csatlakozott Görögország, majd 1986 van Spanyolország és Portugália is.
1993-ban a Maastrichti Szerződéssel megalakult az Európai Unió közös piaca. Két évvel később csatlakozott Ausztria, Svédország és Finnország is. 2004-ben további tizenkét ország csatlakozott: Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia. Bulgária és Románia 2007-ben csatlakozott.
2009-ben a Lisszaboni Szerződés kiterjesztette az Európai Parlament hatáskörét. Jogi felhatalmazást adott az EU-nak nemzetközi szerződések tárgyalására és aláírására. Meghatározta az EU hatásköreit, a határellenőrzést, a bevándorlást, a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést, valamint a rendőrségi együttműködést, elutasította az európai alkotmány gondolatát. Az európai jogot továbbra is nemzetközi szerződések rögzítik.
Gazdaság
A kereskedelmi felépítése – Kína után – a világ második legnagyobb gazdaságává emelte az Európai Uniót. 2018-ban a GDP az EU-ban 22 billió dollár, míg Kínában 25,4 ezer milliárd dollár volt.
Ezek az eredmények a vásárlóerő-paritást használják az egyes országok életszínvonala közötti eltérések mérésére. Az Egyesült Államok a harmadikként, 20,5 billió dollárt termelt.
2018-ban az EU első három export áruja a kőolaj, a gyógyszerek és az autók, míg legnagyobb importja a kőolaj, a kommunikációs berendezések és a földgáz volt.
Legfőbb exportpartnere az Egyesült Államok, legfőbb importpartnere pedig Kína.
25 különböző országból kitüntetett fiatalokkal az idei lista tökéletesen képviseli Európa politikai diverzitásának valódi lényegét.
Az idei csapat, a politikai és ideológiai különbségek, az elsődleges problémák és kormánnyal kapcsolatos alapvető meggyőződések ellenére, közös küldetéssel rendelkezik: egy jobb jövő építése az európaiak számára.
Jobb demokrácia kiépítése
Vegyük példának okáért Dr. Vyacheslav Polonskit, az Avantgarde Analytics megalapítóját. Amikor éppen nem az AI – mesterséges intelligencia – demokráciára gyakorolt hatásáról tart előadást, etikus adatbányászatot és gépi tanulást használ a politikusok segítésére, hogy megértsék a közvéleményt a demokrácia személyre szabásának érdekében.
Hasonlóképpen, a CitizenLab társalapítói, Wietse Van Ransbeeck és Aline Muylaert, egy digitális infrastruktúrát építenek, amely lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy kapcsolatba lépjenek az állampolgárokkal. Elsőként Brüsszelben, Belgium, valamint Flandria fővárosában alakították ki ezt a rendszert, azonban mára már több mint 50 európai városban használják.
A listán szereplő egyéb vállalkozók közé tartozik Nicolas Bustamente, a Doctrine alapítója, akinek az alkalmazása gépi tanulás segítéségével elemzi a francia és európai jogot, valamint a bírósági döntéseket, ezzel betekintést nyújt a jogi szakembereknek.
A Linkilaw alapítója, Alexandra Isenegger platformja összekapcsolja a jogi szakértőket a kisebb-nagyobb startupokkal, míg a Don Ceder ügyvédi iroda, Ceder Advocatuur, az alacsony jövedelmű családokat védi, akiket az adóhatóságok jogellenesen céloznak meg.
A kormányok elszámoltatása
Ceder nem az egyetlen, aki a kormány felelősségre vonásáért harcol. Kristina Tremtoni több fronton is a korrupció ellen küzd Görögországban – amelyet a Transparency International az Európai Unió második legkorruptabb országának rangsorolt -. Tremptoni kidolgozott tanácsot, útmutatást nyújtott be a görög honvédelmi miniszternek a korrupció, visszaélések, kül-, valamint diaszpóra kapcsolatok irányelveivel kapcsolatban.
Florin Badita, a Corruption Kills alapítója, kampányt vezetett, hogy segítsen megállítani a romániai korrupciós ügyek dekriminalizálását, ahol az összveszteség kevesebb mint 45,000 €, azaz körülbelül 16 millió forint. Badita számos állami sikkasztás felfedésénél oknyomozó újságírókkal dolgozott együtt.
Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom pártvezetője, felszólalt Orbán Viktor és annak antidemokratikus politikája ellen. A Momentum NOlimpia kampánya sikeresen szerepelt a budapesti olimpiai pályázat ellen.
A változást hozó politikusok
Fekete-Győr mellett négy másik pártvezető szerepel a listán, köztük Francisco Rodrigues Dos Santos, a portugál CDS-PP Juventude Popular párt elnöke, Flavia Kleiner, a svájci Operation Libero társalapítója és vezetője, Marcelina Zawisza, a lengyelországi Razem társalapítója, pártvezetője, továbbá – a korábban említett – Ceder, az amszterdami ChristienUni párt vezetője.
A politika további feltörekvő tehetségei közé tartozik a nemzeti parlamentek három tagja.
Hanna Sarkkinen, finn képviselő, a Women Parliamentarians Network elnöke, aki a gazdasági egyenlőség és a globális fenntarthatóság előremozdításán dolgozik. Mihaela Spătaru, a moldovai parlament nemzetbiztonsági, védelmi és belügyi bizottságának egyetlen női tagja, a kiberbiztonsági kérdésekre, valamint az európai integráció fokozására összpontosít. A Nemzetgyűlés (Franciaország) képviselője és a ruandai népirtás egyik túlélője, Hervé Berville a Külügyi Bizottság tagja és az Emmanuel Macron elnök által vezetett többségi párt, a La République En Marche szóvivője.
Menekültek és európai immigráció
A folyamatosan alakuló menekült és bevándorlási kérdések továbbra is nagy fejtörést okoznak az európai politikai életben.
Máltán Sara Ezabe Malliue, miután fejkendője miatt diszkrimináció érte, társalapítója lett a #RedefiningUs mozgalomnak, majd a Her Majesty’s Young Leaders program tagjává vált, ahol az ország királyi vezetői előtt oszthatta meg egy túlnyomórészt keresztény országban történt muszlim tapasztalatait.
Mina Jaf, iraki kurd menekült megalapította a Women Refugee Route-ot, amely a női menekültek önvédelemre való sarkallása érdekében jött létre, valamint Fehéroroszországban, egy antidemokratikus országban, Anisia Kozliuk mindent kockára tesz, hogy az emberi jogi eszméket népszerűsítse. Lisa-Maria Sommer és Nina Poxleitner, a More than One Perspective társalapítói, Ausztriaban pragmatikus hozzáállásukkal demonstrálják, hogy a menekülteknek mekkora gazdasági és üzleti értékpotenciáljuk lehet.
Az alábbi fordítás a “TheBalance: The European Union, How It Works, and Its History” cimű cikke alapján készült.
Nem tükrözi egyesületünk álláspontját, csupán betekintést próbálunk nyújtani az EU-ban lejátszódó folyamatokra, különböző véleményekre.